AKTUÁLIS
VITÉZEK HÍRMONDÓJA
FŐKAPITÁNY BESZÉDEI
HÍREK
A VITÉZI RENDRŐL
A SZERVEZET
TAGFELVÉTEL
RENDTÁRSAKNAK
BESZÉDEK, ÍRÁSOK
KIADVÁNYOK
VERSEK
KÉPGALÉRIA
LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK
LINKEK
TÁMOGATÁS
KAPCSOLAT

A Vitézi Rend Magyarországon a magyar királyi miniszterelnök rendeletével jött létre, és került bejegyzésre

A bejegyzés adatai:

Miniszterelnöki rendelet száma:

6650/1920. M.E.

Rendelet kiadásának dátuma:

1920.08.11

Törvényerőre emelkedett:

1920. évi 36. tc. 77. par. alapján

Támogató

 
A Vitézi Rend története 1920-tól napjainkig

 

A Vitézi Rend eszméje és céljai

Magyar nemzetünk ezeresztendős dicsősége, gyásza, bukása és többszöri feltámadása után elérkezett a nagy világháborúhoz s öt éven keresztül századokra való szenvedéseket zúdított reá. Küzdelmünkben elbuktunk, mert mialatt a katonáink mint félistenek harcoltak a frontokon, idehaza munkához látott a sátán és megrontotta, elcsüggesztette a nemzeti ellenállás szellemét. A rombolás lassanként a frontokra is kiszivárgott s az elcsábított, halálra fáradt hősöknek kezéből akkor hullott ki a fegyver, mikor diadalunktól csak óráknak kitartása választott el bennünket.
Jött a széjjelzüllött seregek hazaözönlése, az örök nemzeti gyalázat, a belgrádi tárgyalás, melynek egyrészt a kétes győző elbizakodottsága és lelketlensége, másrészt pedig a magyar haza júdásai folytattak tárgyalást, jöttek a demarkációk és az idegenek beözönlése, megkezdődött az otthonából kiűzött erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság menekülése és kálváriája; mindezeknek koronájaként pedig a csonka hazában a tébolyodott forradalom, a köztársaság, majd a véreskezű haza- és vallásgyűlölő kommun.

A magyarok Istene könnyezve nézte népének pusztulását s könnyeinek nyomán új életre pezsdült az eltaposott, átokverte ugar.
Szeged megjelent egy férfi, aki felemelte a sárból a szennyes nemzeti lobogót és hívó szavára köréje sereglettek a lelkesültek ezrei. Újra felcsendült a Himnusz s új lelkesedésre gyúlt szívünk, midőn semmiből termett magyar leventék csapatát, a nemzeti hadsereget születni, fejlődni, majd a felfordult országban rendet teremteni látjuk.
Aláírtuk végszükségünkben a meggyalázó békét, hogy erőnket összeszedhessük s régi erkölcsünkben megtisztulva, új reményteljes jövő felé indulhassunk.

Isten pedig egyre hullatta könnyeit.
Talán egy könnycsepp a kormányzó lelkére is hullott s ennek nyomán támadt a nagyszerű gondolat, a magyar lélekből lelkedzett eszme, a Vitézi Rend eszméje.


Az eszme testet öltött s ma már mint kialakult intézmény áll előttünk.
Ezen intézmény nagyszerű hivatást tölt be. Visszaszáll a múltba, hogy összegyűjtögesse a már félig feledésbe ment hőstetteket, ellátogat a harcok mezejére; a galíciai síkságokra, volhyniai rengetegekbe és lápokra. Erdély bércei és a Kárpátok véráztatta ormai közé, Doberdó poklába, a Piave partjaira és a kék Adria szirénás hadihajóira; majd az emésztő lázakat lehelő Albánián és Szerbián, ezen a nagy temetőn keresztül visszatér a csonka hazába, hol a forradalmak szemetében drágagyöngyöket keres.
És ha igaz magyar virtusra, életet áldozó hősiességre, a legszebb drágagyöngyre rátalál, felemeli és foglalatot ad neki, hogy foglalatostól arra a palástra illessze, mely édesanyánknak bánatos szemű Magyarországunknak sok sebből vérző vállait fedi.

 

Az összegyűlt drágakövek, a vitézi tettek végrehajtói, a vitézek; a foglalat a magyar földnek egy darabja, a vitézi telek; a palást pedig, mely édesanyánk vállaira borul, a Vitézi Rend.
Boldogok vagytok, kik méltóknak találtattatok arra, hogy ennek a Vitézi Rendnek tagjai lehessetek, mert emelt fővel fogadhatjátok nemzeteteknek, szegény édesanyátoknak ajándékát, mely benneteket egyrészt jutalmaz és hősiességetekből oltárt épít, melyhez a késői utódok imádkozni és tanulni, a ma élők pedig példát venni járnak, másrészt pedig örök felbonthatatlan kapoccsal az anyaemlő, a hazai rög kacsaival ölel magához.
És boldogok vagytok ti is, akiknek az Isten módot adott arra, hogy ősi földjeitekből néhány barázdát kihasíthassatok s áldozatul a haza lábai alá tehessétek. Magyaroknak adtok otthont, magyar hősöknek adtok hálát, azoknak a magyar hősöknek, kik vérűk hullásával, hóban, fagyban, sárban, vérben, étlen-szomjan, szenvedve, de soha nem csüggedve védtétek a Ti rögeiteket, a magyar hazának földjét; azoknak adjátok, ki soha meg nem tántorodtak, soha el nem buktak, kiknek mindig szentháromság volt a trikolor, ki a vérvörös éjszakában nemzetiszínű tüzeket táplálgattak és tetteikben, mint hitvallók, megvallották magyarságukat.

A Vitézi Rend célja: utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzelmükkel kitűntek; érdemeik méltánylásával ápolni a hazai erényeket s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben.

A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekintélyüknél fogva példaként állítani a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit.
A Vitézi Rend tagjai, családjaik leszármazóival, egy erős, magyar, kereszttény erkölcsű, békében bölcs és dolgos, háborúban erős és hazához mindenkor és minden körülmények között hű, nemzetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képeznek.
(A VITÉZI REND KISKÁTÉJA)

 

 

 



Vitézek tízparancsolata


 

1. A nemzeti gondolatot valljuk (nacionalizmus). Szembehelyezkedünk tehát minden olyan törekvéssel, amely nemzetközi kötelékekben igyekszik felolvasztani a nemzeti egységet.

2. A társadalom szerves felépítését állítjuk (organizmus). Tagadjuk tehát, hogy társadalmi intézményeink mechanisztikus összetételűek. Ezek az intézmények tehát máról-holnapra nem darabolhatók fel és nem változtathatók meg: ellenkezőleg a szerves, fokozatos fejlődés útján kell haladniuk.

3. Csak a fokozatos fejlődést helyeseljük (konzervativizmus), történeti értékeink lehető megőrzésével. Az átmenet nélküli, hirtelen és gyökeres (radikális) társadalmi újításokkal szembehelyezkedünk.

4. A fokozatos fejlődés módja alkotmányos legyen (konstitucionalizmus). Az ezeréves Magyarország és minden társadalmi intézménynek alkotmányát tiszteletben tartjuk.

5. Az önző érdek helyett a bajtársi önfeláldozás (szolidarizmus) elveit hangsúlyozzuk. Valamennyien mindegyikünkért és mindegyikünk valamennyiünkért.

6. A családban látjuk nemzeti életünk legerősebb pillérét és a várományosokon át későbbi nemzedékekre is meg kívánjuk szilárdítani a család erejét (dinasztizmus).

7. A magyar nép felemelkedéséért és emelkedéséért harcolunk (hungarizmus). Elvetünk mindent, ami a magyarság életerőjét csökkenti.

8. A keresztény és keresztyén eszme alapján állunk (chrisztianizmus). Más vallások felfogásait és az ú.n. szabadgondolkodást mellőzzük.

9. A katonai erényeket tiszteletben tartjuk (militarizmus). Egyaránt tesszük ezt a múltra, a jelenre és a jövőre nézve is.

10. Minden erőnkkel Magyarország feltámadásért harcolunk (revizionizmus). Üldözzük tehát a Trianonba való kishitű megnyugvás álláspontját.

(Vitézek Albuma. Budapest, 1939.)