AKTUÁLIS
VITÉZEK HÍRMONDÓJA
FŐKAPITÁNY BESZÉDEI
HÍREK
A VITÉZI RENDRŐL
A SZERVEZET
TAGFELVÉTEL
RENDTÁRSAKNAK
BESZÉDEK, ÍRÁSOK
KIADVÁNYOK
VERSEK
KÉPGALÉRIA
LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK
LINKEK
TÁMOGATÁS
KAPCSOLAT

A Vitézi Rend Magyarországon a magyar királyi miniszterelnök rendeletével jött létre, és került bejegyzésre

A bejegyzés adatai:

Miniszterelnöki rendelet száma:

6650/1920. M.E.

Rendelet kiadásának dátuma:

1920.08.11

Törvényerőre emelkedett:

1920. évi 36. tc. 77. par. alapján

Támogató

 
Vitézavatás

A Vitézi Rend legnagyobb eseménye az évente megrendezésre kerülő Vitézavatás, ahol a Vitézi Szék ülése és a Főkapitány által jóváhagyott személyeket hivatalos ceremónia keretében a Rend tagjai közé felveszik és vitézzé avatják. A ceremónia menetét a Vitézi Kódex rögzíti.


Bevonulás

A bevonulási menetet a Rend lobogója, a nemzeti színű lobogó (és az adott befogadó állam lobogója) nyitja meg. Őket követik a pártoló tagok, a Nemzetvédelmi Tagozat tagjai, majd az avatásra váró vitézek hadnagyságonként, hadnagyuk illetve székkapitányuk vezetésével. Ha van saját lobogójuk, akkor a lobogó nyitja az új székkapitányság vagy hadnagyság szakaszát.

Ezt követi a Rend avató pallosa, majd a nagy címerpajzs, mögötte pedig következnek a területi törzskapitányok, utánuk a központi törzskapitányok, majd a sort a Főkapitány (vagy az avatást végző elöljáró) zárja. A bevonulást a Magyar Szent Korona (másolat) és annak kísérete zárja le.
A lobogók és rendi jelvények, az oltár két oldalán helyezkednek el, míg a korona az oltár előtti pulpitusra kerül.

Az első vitézavatás óta az egyházi főméltóságok részt vesznek az avatásokon. Ezt a hagyományt teremtette meg az 1921. augusztus 21-ei avatás. Emelte a vitézavatás fényét az, hogy részt vett azon a katolikus főpapság, élükön Csernoch János bíboros hercegprímással. A keresztény egyházakat legfelső egyházi vezetőik, püspökeik képviselték.

Az egyházak lelkészei a tudomány, a művészetek ápolói, a sport fejlesztői között, a leventeoktatás, a népnevelés, a jótékony és hazafias egyesületek munkájából bőven kiveszik részüket.

Az első vitézavatás szervezői felkérték az egyházak püspökeit egy rövid beszéd megtartására, mely felkérésnek azóta is minden avatáson szívesen eleget tesznek. Így vált hagyománnyá, hogy ezek a lélekemelő beszédek az újonnan avatottak útravalójául szolgálnak.

Az első püspök, aki a szószékre lépett P. Zadravecz István tábori püspök volt. Fő gondolatmenete a szorgalmas kezek országépítő munkájának segítségére épült. Lelkes szavakkal buzdította a vitézeket, idézzük A Tizéves Vitézi Rend c. könyvből:

 


Áldó ima
Dr. Haász István tábori püspök
beszédet mond


"A Kormányzó megérkezése után P. Zadravecz István tábori püspök a szószékre lépett. Lelkes szavakban buzdította a vitézeket, hogy ezután nem a kardnak és ágyúnak, hanem a léleknek es a szorgalmas kéznek munkájával iparkodjanak az országot felvirágoztatni. Az országra újból boldogulás vár, »ha a vitézek példáján mindenki megtanulja az önfeláldozás, a fanatikus kitartás nemes erényeit.«
Melles Emil görögkatolikus esperes áldásában az összetartás szükségére utalt, »Bízom abban, hogy ti szétmenve az országba, kovásszá lesztek a magyar társadalomban s a magyar nemzeti életben, hirdetve mindenütt az istenfélést és a hazaszeretetet. «
Raffay Sándor ág. ev. püspök kiemelte azt, hogy ez az ünnep nemcsak a vitézek dicső múltjának szól, hanem sokkal inkább a jövendőnek, annak a jövendőnek, amelynek neve - a magyar feltámadás. A népek hatalmas Istene, aki egy ezredéven át csodálatos utakon vezette a magyart, erősítse a magyarságnak a maga feltámadásába vetett bizakodó hitét.
Keresztesi Sámuel református esperes arra kérte a vitézeket, mutassák meg hálájukat kitüntetésükért a nemzet iránt azzal, hogy mindig igaz, hős hazafiak, tisztaerkölcsű keresztények maradnak, akiknek hős lelke és munkás keze híven fogja szolgálni a magyarság feltámadásának örök igazságát."

 


Eskütétel

- A szertartás a rendi hitvallással veszi kezdetét:

„Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy Isteni Igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.”

- Ezt követően a jelenlevőket üdvözli az avatást végző rendi elöljáró egy rövid beszédben.
- Ezek után hangzanak el egymás után az eskütételek:

1/ Nemzetvédelmi Tagozatosok.
2/ vitézek. (Az esküt az egyes csoportok tagjai egyszerre mondják az avató elöljáró után.)


vitéz Szinay törzskapitány felolvassa az eskü szövegét


vitéz nemes Vad László országos törzskapitány
felolvassa az eskü szövegét (2007., Budapest)

 



Vitézi
eskü

 

„Én ……………………… ünnepélyesen esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy igaz Isten és mindenre, ami előttem szent, hogy a csonkítatlan ezeréves Magyarországhoz és annak alkotmányához, a magyar nemzeti eszméhez, a magyar törvényekhez és jószokásokhoz, nagybányai Horthy Miklós úrhoz, Magyarország Főméltőságú Kormányzójához, a Vitézek Főkapitányához mindhalálig hű leszek.
Esküszöm, hogy a Vitézi Rend törvényeit megtartom, elöljáróim parancsainak feltétlen engedelmes-kedem, magyar hazámért, nemzetemért, elöljáróimért, derék honfitársaimért, úgy külső, mint belső ellenséggel szembeszállok, érettük ha kell, életemet is feláldozom.
Esküszöm, hogy bajtársaimnak mindenben jó példát mutatok, őket a hazafiasság és az erények útján vezetni szent kötelességemnek tartom.
Isten engem úgy segéljen.

Halljad esküszómat Hadak-Ura-Isten!
Boldog én úgy legyek, mint igazán eskem,
Úgy áldjál, vagy verjél, életemben, holtomban,
Segítsél, vagy átkozz, minden utódomban,
Hogy e szent eskütől soha el nem állok,
Becsülettel élek és vitézként halok!

Ámen.”

 

 

 


Eskütétel az 1920-as években a Margitszigeten


Eskütétel (2008., Esztergom)

Avatás

 

A szertartás következő része az avatás. Ez három részre tagolódik.

- Posztumusz avatottak: haláluk után vitézzé avatottak befogadása.

- Vitézavatás: saját jogú és várományos jogcíműek avatása. Az avatandók letérdelnek az avató előtt. A bal vállukat az avatópallossal megérinti, és közben ezt mondja: Én téged XY a Vitézi Szék döntése alapján vitézzé avatlak.

- Nemzetvédelmi Tagozat tagjainak befogadása. Ők letérdelnek az avató előtt, és az jobb kezét a bal vállukra teszi és közben ezt mondja: Én téged XY a Rend Nemzetvédelmi Tagozatába felveszlek.

Az avatási rész lezárásaként az avatást végző rövid beszédet tart.
Az avatási szertartás után következik a kitüntetések átadása.
Ezt követi a főbb tisztségekben (székkapitány és törzskapitány) bekövetkezett esetleges változások kihirdetése.
A szertartást a Szózat és a Székely himnusz zárja le.

 
Vitézavatás - archív felvétel
A film megtekintéséhez kattintson a képre, vagy ide >

 

 

Egyik kedves rendtársunk könyvtárában megtalálta a Vitézi lélek-hez című kiadványt. "Ez a füzet az áldozatkész hazaszeretet szolgálatában a megalkuvást nem ismerő, mindig éber, mindig tettrekész, soha nem csüggedő, nem lankadó hazaszeretet tanítja." Szeretnénk megosztani a kiadványból vett következő gondolatokat kedves olvasóinkkal és rendtársainkkal.

Vitézi avatás


Ismét elérkezett az a nap, melyen a világháborúban és azt követő forradalom alatt hűségükkel és megbízhatóságukkal kitűnt, kiváló magyar férfiak egy része a legelső magyar vitézzel, továbbá a hazával és ennek földjével újabb és szorosabb frigyre lép.
Egy, a képzeletben rózsás színekkel kifestett álomkép körvonalai kezdenek a valóságban is kibontakozni. Jogokról és kötelességekről hallanak a vitézi jelöltek beszélni. Érzik, hogy egy új világba lépnek, melyben a haza és embertársaik iránti jogaik és kötelességeikkel szemben a felelősség érzete és a felelősség szíves vállalásának kedve a vezérszólam.

Magyar lelkünk ösztönszerű érzése szerint azonban elsősorban az embereknek kell itt megváltozniuk, ha őseikhez méltók kívánnak maradni és ha a magyarságot történeti hivatásának betöltésére a megváltozott viszonyok között is alkalmassá és képessé akarják tenni.
Azonban mely irányban keressük ezt a kedvező változást?

Kormányzó Urunk Őfőméltósága az első ünnepélyes vitézzé avatás alkalmából a vitézi rend céljairól azt mondta, hogy a vitézi rendnek végül még az is a célja: a vitézekben és utódaikban a magyaroknak olyan hatalmat biztosítani, mely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.
Tehát a vitéznek hatalmat akar biztosítani, miként az őrnek is joga van a súlyos kötelességének végzése közben akár fegyverét is használni az ellen, aki őt kötelességének teljesítésében gátolja, vagy megakadályozza.
Igen! A vitéz a haza felett őrködik. Hogyan cselekszi ezt? Vigyáz, figyel mindenkire, elsősorban önmagára, hogy az őr kitüntető tisztségére érdemes maradjon. És mi teszi őt erre méltóvá? A megközelíthetetlenség, az ő kristálytiszta becsülete és hazafiúi megbízhatósága, mely az állandó hűségben, az önzetlenségben és állhatatosságban nyilvánul meg. Hatalmát az igazság szellemében csak akkor gyakorolhatja, ha ezen jellembeli kötelességeinek híven megfelel.

 

A jellem terén kell tündökölnie. Ezen a nálunk oly annyira elhanyagolt területen kell neki jó példával elöl járnia, hogy kötelességeit teljesíthesse. Itt kell az irányváltozás útját keresnünk. Meg vagyok győződve, hogy a kényelmes útról magasságok felé vezető meredekebbre letérni sok lemondásba és önmegtagadásba kerül. Mindezek előtt ezeket az erényeket kell tehát ápolnia önmagában, másokban pedig felkelteni tudnia. A jellem megváltozásának ez a két képesség a próbaköve. Kötelességét csak akkor fogja teljesíteni vitézhez illő módon; felelősséget érte csak akkor vállalhat örömest; a hatalmat csak akkor gyakorolhatja kérlelhetetlenül; az első magyar Vitézzel, továbbá a Hazával és földjével ma megkötött szövetséget pedig akkor tarthatja be sírig tartó hűséggel férfiasan.

(forrás: Vitézi lélekhez c. kiadvány)